Ásott- és fúrt kutak bejelentési kötelezettsége

A  kérelem letölthető a www.balatonszemes.hu honlapon az Önkormányzat/Dokumentumtár/Nyomtatványok menüpont alatt, valamint átvehető a Közös Önkormányzati Hivatalban ügyfélfogadási időben.

Ásott- és fúrt kutak bejelentési kötelezettsége 

Az Országgyűlés döntésének értelmében jelenleg 2020. december 31. az engedély nélkül, vagy engedélytől eltérően létesített fúrt és ásott kutak bejelentésének határideje. A hatályos szabályozás értelmében, aki ezen időpontig nem kér fennmaradási engedélyt az engedély nélkül fúrt vagy ásott kútra, annak 2021. január 01. napját követően vízgazdálkodási bírságot kell fizetnie.

Azonban 2020. április 28-án a Kormány által benyújtásra került egy törvényjavaslat, melyben szerepel, hogy módosítani tervezik a fenti határidőt 2023. december 31-re.

Az engedély nélkül létesített kutak engedélyezésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat az alábbiakban foglaltuk össze.

A kutak megépítéséhez, átalakításához, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez vízjogi engedély szükséges. Abban az esetben, ha a vízkivételt biztosító kút vízjogi engedély nélkül, vagy attól eltérően került megépítésre, fennmaradási engedélyt kell kérni.

Fennmaradási engedélyezésieljárást kell lefolytatni, mind az ásott, mind a fúrt kutakra, vagyis minden olyan kútra, amit engedély nélkül létesítettek.

1965. július 1.-ig engedély nélkül lehetett ásott kutat építeni.1992. február 15-ig hatályban lévő 32/1964. (XII. 13.) Korm. rendelet alapján az ásott kút megépítéséhez csak akkor nem volt szükséges engedély, ha:

a) annak mélysége az első vízadó réteget követő záróréteget nem haladja meg;

b) élővízfolyás, csatorna vagy állóvíz medrétől legalább húsz méter, a környezetükre szennyező hatású építményektől (pl. istálló, ól), az egyéb kutaktól, épületektől és a telek határaitól pedig az erre vonatkozó építési előírásokban meghatározott távolságban van;

c) a víz kiemelése kézi erővel vagy olyan gépi berendezéssel történik, amelynek teljesítőképessége nem haladja meg a háztartás (háztáji gazdaság) indokolt vízszükségletének kielégítéséhez szükséges mértéket.

1992. február 15. napját követően azonban mindenféle kútépítés engedélykötelessé vált.

A fentiek alapján tehát, amennyiben a kút 1992 előtt épült, akkor valószínűleg jogszerűen épült, tekintve, hogy akkor nem kellett rá engedély. Bár a törvény nem rendelkezik róla, ezt úgy is értelmezhetjük, hogy ami jogszerűen épült, arra fennmaradási engedély sem kell. Sajnálatos módon azonban nem minden esetben egyértelmű, hogy az ingatlan előző tulajdonosai mikor építhették a kutat, ezt kideríteni és bizonyítani is nehéz az idő múlása következtében. Így tehát amennyiben a kútépítés jogszerűsége nem bizonyítható kétséget kizáróan, fennmaradási engedélyt kell kérni az illetékes hatóságtól.

jegyző engedélye szükséges olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti

  • a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy rétegvíz készlet igénybevétele, érintése nélkül, és 500 m3/év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,
  • épülettel, vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és a magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja,
  • nem gazdasági célú vízigényt szolgál.

Minden egyéb esetben a Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörébe tartozik a kút üzemeltetési és fennmaradási engedélyezési eljárása.

Mit jelent a gazdasági célú vízigény fogalma? Gazdasági célú vízigénynek minősül minden, a háztartási igénytől eltérő, azt meghaladó vízigény. A gazdasági célú vízigénybe beletartozhat a locsolás, állatitatás is, amennyiben ezzel az engedélyes nem saját háztartási igényt elégít ki, tehát gazdasági haszonra tesz szert.

A kutak üzemeltetéséhez és fennmaradásához vízjogi engedéllyel kapcsolatos kérelem benyújtásakor csatolni kell

– a 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet 2. számú melléklet II. pontjában részletezett tartalmú dokumentáció

– 3 hónapnál nem régebbi nem hiteles tulajdoni lap

– fotó dokumentáció a kútról melyen látszik annak kialakítása és környezte

– Az ingatlan igénybevételére, használatára vonatkozó szerződés, amennyiben az üzemeltető nem az ingatlantulajdonos, továbbá nyilatkozat amennyiben társtulajdonos(ok) is vannak (több tulajdonos esetén, a kérelmező a bérlő, a kérelmező haszonélvezeti joggal rendelkezik)

 – közmű üzemeltetőjének hozzájárulása, ha a vízi létesítmény közműveket érint (akkor kell ha ivóvízhasználat van, vagy a lakásba történő használat, továbbá mosás, WC öblítés, mert szennyvíz keletkezik a vízkivétel után)

– Fúrt kút esetében a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII.23.) KvVM rendelet 13. §-ban leírtak szerinti, aképesítést igazoló okirat másolata

– amennyiben 2007. január 1. előtt épült nyilatkozat kitöltése, ha a tervező/kivitelező nem ismert

A fennmaradási engedélyezési eljárás illeték és díjmentes.

A  kérelem letölthető a www.balatonszemes.hu honlapon a Dokumentumtár/Nyomtatványok menüpont alatt, valamint átvehető a Közös Önkormányzati Hivatalban ügyfélfogadási időben.

A kutak nyilvántartásba vétele az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezései alapján történik. A beérkezett beadványoknak a fentiekben felsorolt tartalmi elemmel kell rendelkezni. A hatóság a kérelmet visszautasíthatja, ha azt nem az előírt formában terjesztették elő. 

Kérjük, az ingatlantulajdonosokat, hogy kérelmeiket a fenti jogszabályban előírt formai és tartalmi követelményeknek megfelelően nyújtsák be.

Kövessen minket